Ha a vese beteg

Ha a vese felmondja a szolgálatot!

Mi a vese?

A vese a kiválasztás szerve, amelynek működése feltétlenül szükséges az életünk fenntartásához. Minden embernek két veséje van, amelyek hátul a gerinc két oldalán, a legalsó bordák és a felső két ágyéki csigolya magasságában helyezkednek el. Egy vese kb. 150-180 gramm súlyú. Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű.

A veséknek számos feladatuk van:Eltávolítják a szervezetből az anyagcsere során keletkező salakanyagokat.

Szabályozzák a testünkben levő folyadék és só egyensúlyát, mennyiségét.

Biztosítják, hogy a szervezet zavartalan működéshez szükséges, főleg a táplálékból származó ásványi anyagok (pl. nátrium, kálium, kalcium és foszfor) megfelelő mennyiségben maradjanak a szervezetben, a felesleget pedig kiürítik a vizelettel.

A vesék olyan hormonokat is termelnek, melyek a véráram útján a szervezet fontos működéseit szabályozzák: az eritropoetin a vörösvértestek termelődéséhez nélkülözhetetlen, a renin a vérnyomás szabályozásában vesz részt, az aktív D-vitamin a csontok szilárdságának megőrzésében segít. A vesékben jelentős mennyiségű nitrogénoxid is termelődik, amely ugyancsak részt vesz a vérnyomás szabályozásában, valamint a vese keringésének biztosításában.

 

Egy nephron stílizált szerkezete

A teljes vérmennyiség naponta kb. 300-szor halad át két vesén. A vér tisztítását a vese apró egységei, a nephronok végzik. A nephron egy pici tömlőcskébe (bowman tok) mélyedő iciri-piciri hajszálérgomolyagból (glomerulus) álló vesetestecskéből és a csatlakozó kanyarulatos csatornából (tubulus) áll, amelyek a vesemedencébe torkollanak. A vérből a gomolyagban az ér és a tömlő falán keresztül távozik a sejtmentes szűrlet, mely legalább napi 180 liter. A kanyarulatos csatornában történik meg a káros anyagok kiválasztása, a hasznos anyagok, valamint a folyadék 99%-ának a vérbe történő visszaszívása. A maradék a vizelet, melynek mennyisége az elfogyasztott folyadék mennyiségétől függően napi 1-2 liter.

Néhány érdekes tény a vesékről:

- Minden vese kb. egymillió szűrőegységet, úgynevezett nephront tartalmaz, az összes tubulus hossza kb. 200 km.

- kb. 4-5 percenként a teljes vérmennyiségünk áthalad a vesénken (egy felnőtt embert vérmennyisége kb. 5 liter).

- Egészséges vese esetében a vizelet színe jelzi, hogy elegendő vizet iszik-e. Világossárga, ha elegendő folyadékot iszik, sötétsárgára vált, ha keveset.

- Vizelési ingerünk akkor jelentkezik. ha legalább egy csészényi (kb. 2 dl.) vizelet gyűlik össze a hólyagban.

- A hólyag normál esetben kb. 2-3 csésze vizeletet tud tárolni.

- Aki dialízisre szorul, annak legalább hetente háromszor 4 órát kell dialízissel eltöltenie, hogy a normál veseműködést pótolni tudja.

A vese betegségei

A vesebetegség kifejezés egy gyűjtőnév, mely magába foglalja a húgyúti fertőzéstől kezdve a vesekövességen át az olyan súlyos kórképeket is, mint például a vesegyulladás (nephritis), a számos cisztából álló (policisztás) vese, a vesedaganat (nephroma) vagy a vesevizenyővel, fehérjevizeléssel, csökkent albumintartalommal, magas koleszterinszinttel járó tünetegyüttes, a nephrosis. Bármilyen más kezeletlen rendellenesség is károsodást okozhat, sőt veseelégtelenséghez is vezethet. A legveszélyesebbek a magas vérnyomás (hiperetónia) és a cukorbetegség (diabétesz), mert mindkettő károsítja a vese finom érrendszerét. A legtöbb vesebetegség azonban – ha elég korán észrevesszük – hatékonyan kezelhető.

 

Mik a krónikus veseelégtelenség tünetei?

A krónikus veseelégtelenség tünet- és panaszmentesen kezdődik. Kezdetét ezért gyakran csak más célból elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet megállapítani. Sok beteg nem is tud arról, hogy már korábban vesebeteg volt. A veseelégtelenség előre haladásakor jelentkező klinikai tünetek sem feltétlenül jellemzőek a veseelégtelenségre, mert más betegségben is előfordulhatnak. Az első tünetek, amelyek arra késztethetik önt, hogy azonnal forduljon orvoshoz: a fáradékonyság, a gyengeség, a fejfájás, az étvágytalanság, a fogyás, a szomjúság, mozgásra jelentkező nehézlégzés. De vannak egyéb figyelmeztető jelek is: megváltozik a vizelet gyakorisága, formája; véres vagy kávészínű vizelet; az arc, lábak has felpuffadása (vizenyő, ödéma); háttáji fájdalom a bordák alatt; magas vérnyomás (hypertonia).
Az a tapasztalat, hogy a dialízis programba kerülő minden második beteg évek óta fennálló panaszai ellenére sem tudja, hogy a veséi súlyosan károsodtak, nem jár vesebeteg gondozásra, ezért őket váratlanul éri, hogy veseelégtelenség alakult ki. Ezért fontos, hogy nemcsak a magas vérnyomásos, cukorbeteg, elhízott, dohányzó vagy 50 év feletti emberek, hanem a magukat egészségesnek gondolók is menjenek rendszeres laborvizsgálatra, hogy a vesék állapota is ellenőrizhető legyen. A fentebb említett tünetek nem mindig egyértelműek, más betegségek is okozhatják, ezért a leleteket az orvosnak kell kiértékelni. A betegség első jele a vizeletben megjelenő fehérje, amit egyszerű módszerekkel is ki lehet mutatni, akár tesztcsíkok használatával a háziorvosi rendelőben is.

Mit lehet tenni, hogy a veseelégtelenség előrehaladását megállítsuk?

A krónikus veseelégtelenség romlása függ az alapbetegségtől, a fehérjeürítés mértékétől, a magas vérnyomástól, a szénhidrát- és zsíranyagcsere egyensúlyban tartásától, a mellékpajzsmirigy működésétől. Ma már sok lehetőség van a kezünkben annak érdekében, hogy a veseelégtelenség súlyosbodása megálljon, vagy lassuljon, hogy a dialízis kezelést elkerüljük, illetve minél később kerüljön rá sor. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő magatartás, együttműködés fontosságát. Ne utasítsa vissza a további vizsgálatokat és a rendszeres kontrollokat azzal, hogy "nincs is panaszom", mert a veseelégtelenség kezdetben anélkül is romolhat, hogy panaszokat okozna. Jelentősen függ a betegség állapota attól, hogy mennyire pontosan tartja be a javasolt diétát és milyen pontosan szedi a szükséges gyógyszereket!

 

Mi történik, ha a vese felmondja a szolgálatot?

Ha mindkét vese felmondja a szolgálatot, nem tudja a fentebb említett igen fontos feladatait ellátni. Amikor a vese funkciója már csak a normálisnak 5%-a, vagyis amikor a funkciók 95%-a megszűnt, az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlen, a vesék működését pótolni kell. Ez művesekezelésekkel (dialízissel) vagy idegen egészséges vese beültetésével (transzplantációval) történhet. A művesekezelés nem gyógyítja meg a vesét, csak annak pótlásával lehetővé teszi az élet fenntartását, a transzplantáció ezzel szemben az egészséges emberhez igen közeli állapotot eredményez.

A rendszeres művesekezelésnek és a kapcsolódó gyógyszeres terápiáknak ma már nemcsak az a célja, hogy az életünket meghosszabbítsa, hanem, hogy olyan testi-lelki állapotba segítsen, hogy örülni tudjunk az életnek, hogy a dialízis - lehetőség szerint - minél kevésbé változtassa meg életmódunkat.

 

Mi a dialízis?

A dialízis egy olyan rendszeres külső beavatkozás, amelynek célja a vesék működésének lehető legnagyobb mértékű pótlása. A vese pótlása történhet a véráramból egy gyárilag előállított szűrővel, vagy a hashártyája szűrőképességének kihasználásával a hasüregben. Az előbbi módszert hemodialízisnek, az utóbbit hasi vagy peritoneális dialízisnek nevezzük.

A hemodialízis elvi vázlata

 

A hemodialízis során (az esetek többségében) a karban haladó vénából egy tűn keresztül kivezetjük a vért, ami ezután a dialízis készülék segítségével egy dializátoron (szűrőn) áthaladva megtisztul, majd egy másik tűn keresztül visszatér a vénába. A vér cirkulációját a kezelés alatt egy pumpa folyamatosan biztosítja. Egy kezelés 4-5 óra hosszat tart, a kezelések gyakorisága általában hetente három alkalom. A teljes folyamat zavartalanságára, a paraméterek figyelésére és a beteg biztonságára korszerű, számítógépes vezérlésű gépek állnak rendelkezésre.

 

A peritoneális dialízis elvi vázlata

 

A kezelés lényege, hogy a méregtelenítés folyamatosan, a beteg saját hasüregében történik. A hasüreget, illetve hasüregi szerveket borító hashártya, a benne lévő apró erek hálózatával, féligáteresztő hártyaként működik. A méregtelenítés során, a hashártya érrendszerén átáramló vérből diffúzió, valamint koncentrációkülönbség révén jutnak a káros anyagcseretermékek és a folyadéktöbblet a beteg hasüregébe juttatott oldatba, melyet naponta periodikusan cserélni kell.
Ahhoz, hogy a dializáló oldatot a beteg hasüregébe juttathassuk, illetve az oldatcserék során eltávolíthassuk, egy katéter beültetésére van szükség Ez a katéter vékony, puha szilikoncső, melyet kb. félórás, kábító-fájdalomcsillapító injekció, helyi érzéstelenítés mellett végzett műtét során ültetnek a testbe a köldök alatt vezetett kb. 8-10 cm-es metszésen át.

 

 

Hemodialízis

 

A hemodialízis (HD) során a vért a beteg egyik vénájából, lehetőség szerint egy alkari vénából vezetik ki. Az elegendő mennyiségű vér nyerésének érdekében a kezelést megelőzően egy kisebb operációra van szükség, amelynek során egy érösszeköttetést készítenek a véna és egy artéria közé a nagyobb nyomás és a gyorsabb áramlás biztosítására. A fisztula készülhet könyökárokban, karon vagy akár combon is. A hemodialízis hetente 3 alkalommal minimum 4 órán át tart egy dialízisközpontban, vagy otthon. A művesekezelés lehet hemodialízis (HD), hemofiltráció (HF), és hemodiafiltráció (HDF). A hemodialízis azonban nem nem tudja teljes mértékben elvégezni a vese feladatait, ezért bármennyire is alaposak a mai szerkezetek, maradéktalanul nem tudják megtisztítani a vért, nem pótolják annak szabályzó funkcióit, ezért mellette gyógyszeres terápia és szigorú diéta is tartandó!
Hazánkban ma minden beteg, akinek szüksége van rá, korlátozás és várakozás nélkül részesülhet dialízis kezelésben, amely az életét menti és hosszabbítja meg.

 

 

A centrumokban orvosi feügyelet és nővéri aszisztencia mellett végzett kezelésen túl elterjedőben vannak a kezelés egyéb formái is:

limited care - orvos nélkül, szakápolói felügyelettel,

self care - a szakápolói felügyelet mellett a betegek is részt vesznek a kezelés egyes részleteinek elvégzésében,

home care - a beteg otthonában, családtagjai segítségével végzi a kezelést.

Az említett kezelésekhez a beteg előzetes kiképzése szükséges a felsorolás sorrendjének megfelelő mennyiségben és részletességgel. Magyarországon az orvosok (nefrológusok) és az egészségügy irányítását és szakmai ellenörzését végző rendszer hozzáállása miatt ezek a formák nem terjedtek el.

 

Hemodialízis otthon

A hemodialízis során a vért a beteg egyik vénájából, lehetőség szerint egy alkari vénából vezetik ki. Az elegendő mennyiségű vér nyerésének érdekében a kezelést megelőzően egy kisebb operációra van szükség, amelynek során egy érösszeköttetést készítenek a véna és egy artéria közé a nagyobb nyomás és a gyorsabb áramlás biztosítására. A fisztula készülhet könyökárokban, karon vagy akár combon is. A hemodialízis hetente 3 alkalommal minimum 4 órán át tart egy dialízisközpontban, vagy otthon. A HD azonban nem elég a beteg egészségéhez: bármennyire is alaposak a mai szerkezetek, maradéktalanul nem tudják megtisztítani a vért, ezért mellette szigorú diéta tartandó!

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/vesebetegseg/14376/a-hemodializis-menete

A hemodialízis során a vért a beteg egyik vénájából, lehetőség szerint egy alkari vénából vezetik ki. Az elegendő mennyiségű vér nyerésének érdekében a kezelést megelőzően egy kisebb operációra van szükség, amelynek során egy érösszeköttetést készítenek a véna és egy artéria közé a nagyobb nyomás és a gyorsabb áramlás biztosítására. A fisztula készülhet könyökárokban, karon vagy akár combon is. A hemodialízis hetente 3 alkalommal minimum 4 órán át tart egy dialízisközpontban, vagy otthon. A HD azonban nem elég a beteg egészségéhez: bármennyire is alaposak a mai szerkezetek, maradéktalanul nem tudják megtisztítani a vért, ezért mellette szigorú diéta tartandó

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/vesebetegseg/14376/a-hemodializis-menete

Peritoneális dialízis

Jelenleg két fő formája van: a folyamatos ambuláns és a folyamatos ciklusos peritoneális dialízis.

 

Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD)

A hemodialízishez hasonlóan az alapelv itt is a diffúzió. A módszer folyamatos, és a beteg hasüregében zajlik a hashártyát használva féligáteresztő membránként. A beteg hasába ültetett katéteren át egy zacskóból dializáló folyadék jut a hasüregbe a gravitáció segítségével. Mialatt a beteg dolgozik, iskolába jár, végzi mindennapos munkáját, a mérgező anyagcseretermékek és a folyadéktöbblet a vérkeringésből a dializáló folyadékba kerül. 4-5 óra elteltével a beteg előveszi a korábban kiürült zacskót, csatlakoztatja a katéterhez, leteszi a földre, s a gravitáció hatására a folyadék a tasakba ürül. A tasak tartalma a lefolyóba önthető, majd a tasak eldobható. Ilyen cserét naponta körülbelül 5-ször kell végezni. Mivel a beteg kezelése folyamatos, a diétás megszorítások enyhébbek. A beteg nincs helyhez kötve, ez javítja az életminőséget. A kezelés hátránya a fertőzés, a hashártyagyulladás veszélye. Ezért a cseréket sterilen kell végrehajtani, hogy a fertőzést megelőzzük.

 

 

Folyamatos ciklikus peritoneális dialízis (CCPD), korábban automatikus peritoneális dialízis (APD)

Az éjszaka végzett dialízis és egy készüléke

 

Hasonlít az előbbi formához, a dialízis itt is a beteg hashártyáján át zajlik. Ebben az esetben azonban a kezelés csak éjszaka folyamatos. Szintén dializáló folyadék jut a hasüregbe, de a cseréket egy automata berendezés maga végzi el, miközben a beteg alszik. Nappalra a folyadék a betegben marad, aki megszokott teendőit végezheti. A következő éjszaka aztán ismét kezelés kezdődik.

 

 

A veseátültetés (transzplantáció)

A műtét során egy ember egészséges veséjét a végállapotú veseelégtelen beteg lágyéki régiójába (a comb és a has közé) ültetik be. A donor (átadott) vese származhat élő rokonból, közeli barátból vagy agyhalottnak tekintett (kadáver) betegből. A donor vesének – lehetőleg minél nagyobb mértékben - egyeznie kell a recipiens (fogadó) beteg vér- és antigén tulajdonságaival. Az átültetés legnagyobb szövődménye a kilökődés. A transzplantált betegnek élete végéig az immunrendszerét elnyomó gyógyszert kell szednie, hogy csökkentse a szervezet védekezését az idegen szerv ellen. Így a kilökődés megelőzhető. A műtét után a beteg élete végéig orvosi felügyelet alatt áll. A beültetett vese leállása, kilökődése esetén ismét dialízis, majd esetleg újabb transzplantáció szükséges.

 

 

Melyiket válassza?

Ha egyéb betegsége ebben nem akadályozza, a transzplantáció a legjobb megoldás. A dialízis szükségességének felmerülésekor kérheti a transzplantációs várakozó listára történő felvételét. A szövetegyezőség és a vesére várakozók nagy száma miatt erre sokszor hosszú évekig várni kell, addig a dialízis elkerülhetetlen.

*A hemodialízishez hetente három alkalommal fel kell keresnie egy dialízis állomást, ahol a kezelést elvégzik. Ezek ma már igen sok helyen megtalálhatók, s kezd terjedni az otthon végezhető hemodialízis is. Lehetősége van üdülni, külföldre utazni is, az Európai Unió országaiban a kezelést az Európai Egészségbiztosítási kártyával térítésmentesen kaphatja. A két kezelés közötti időben semmiféle egyéb kezelés nem szükséges, szabadon mozoghat.

*A peritoneális dialízis (APD, CAPD, CCPD) otthon, (sőt munkahelyen, szállodában, autóban, stb.) elvégezhető kezelés, amit naponta többször és rendszeresen kell végrehajtani. A dialízis centrumot csak alkalmanként kell ellenőrzés céljából felkeresni. A tennivalókat szakemberek betanítják, a továbbiakban egyedül is el tudja végezni. Természetesen a megfelelő feltételeket és a szükséges mennyiségű folyadékot mindig biztosítani kell, bárhol is tartózkodik, ami bizonyos esetekben nehézséget okozhat.

*Mindkét kezelési módnak vannak előnyei és hátrányai is, sőt lehetnek valamelyik módszernek kizáró okai is. Erről az Önt kezelő orvos részletes felvilágosítással kell, hogy szolgáljon. Keresse meg a helyi vesebeteg egyesület képviselőit, segítségükkel beszélgessen betegekkel, akik más-más kezelési módot választottak.

Mérlegeljen, a döntés mindig az Ön kezében van!

 

Hogyan élhet a veseelégtelenséggel?

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, mert mindenki másképpen reagál a veseelégtelenségre és a kezelésre. A dialízissel való együttélés megkíván bizonyos változásokat Öntől is, sőt az is lehet, hogy komolyabb módosításokat kell végrehajtani életstílusában, életfilozófiájában. Mert életünk bármiféle lényeges változása szükségessé teszi szokásaink, prioritásaink átértékelését.
A legtöbb ember, aki krónikus betegségben szenved, bizonyos fokú depressziót és félelmet érez. Ezek az érzések normálisak, s amint hozzászokik a kezelésekhez, képes lesz arra, hogy kezelje ezeket az érzéseket.
Fontos, hogy továbbra is fenntartson minden olyan kapcsolatot, amelyek fontosak voltak az Ön számára, hogy folytassa mindazon tevékenységeket, amelyeket szívesen végez, s végül hogy folytassa életének további megtervezését.
Fontos, hogy tudja, hogy Önön kívül több ezer ember él, tevékenykedik, dolgozik a művesekezelések mellett. Az azonos gondok, a közös gondolkodás, az egymáson való segíteni akarás, az érdekvédelem közösségekbe, egyesületekbe tömörítette a betegtársakat. A vesebetegek egyesületei, szervezetei majdnem minden állomáson megtalálhatók. Országos szinten a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége koordinálja és segíti munkájukat. Rendszeresen megjelenő Vesevilág című folyóiratuk fontos híreket, hasznos tanácsokat, a betegek által is megérthető szakmai cikkeket közöl. Az újság minden vesebeteg tag részére rendszeresen, ingyen eljut.

 

Részletesebb információt kaphat a Nemzeti Vese Program oldalon is.

Hozzászólások