ERA-EDTA Sajtótájékoztató

Az európai lakosság körülbelül 10-11%-át érinti a krónikus vesebetegség. Világszerte pedig több mint 850 millió ember szenved valamilyen vesebetegségben.  Ezek az emberek vesefunkcióik egy részét elveszítették, és esetükben magas a kockázata annak, hogy vesepótló terápiára (dialízisre vagy átültetésre) szorulnak.  Gyakori tévhit, hogy a krónikus vesebetegségben szenvedők köre megegyezik a dialízissel kezelt páciensek körével. Valójában a dialízissel kezelt páciensek száma a krónikus vesebetegségben szenvedők körülbelül 1-2%-ának felel meg.

Magyarország 9,8 millió lakosa közül közel 1 millió ember szenved valamilyen vesebetegségben, és jelenleg körülbelül 10 000 páciensnek van szüksége vesepótló terápiára (közülük körülbelül 6000 pácienst kezelnek dialízissel, míg 4 000 páciens új vesét kapott). Azonban félő, hogy ez a szám növekedni fog.

Ez egyfelől a demográfiai trendeknek köszönhető, hiszen az emberek egyre idősebb kort élnek meg, és a vesefunkciók elveszítése az idős korral járó tünetek egyike. Azonban a demográfiai trendek önmagukban nem magyarázzák a krónikus vesebetegség (CKD) egyre nagyobb mértékű elterjedését. A CKD egyre nagyobb számú előfordulása számos más tényezőhöz is kapcsolódik, ideértve például a 2-es típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzást, az öregedést és az elhízottságot. Az ezen jellemzőkkel rendelkező embereket nem csak az elsődleges állapotukkal kapcsolatban kellene megfelelően kezelni, hanem kifejezetten a vesebetegségükkel kapcsolatban is rendszeresen szűrni és kezelni kellene.

A CKD egészségügyi veszélyét mégis gyakran elhanyagolják, annak ellenére, hogy epidemiológiailag és gazdaságilag is fontos betegségnek számít. A krónikus vesebetegség egyre nagyobb mértékű elterjedése gazdasági szempontból is egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyi rendszerek számára. A becslések szerint Európában egy dialízissel kezelt páciens ellátása évente körülbelül 60 000 – 80 000 euróba kerül.

A CKD elhanyagolásának egyik oka az lehet, hogy kevés „riasztási jele" van. Kivéve, ha a betegség már olyan előrehaladott állapotba jutott, hogy a megelőző intézkedéseknek már nincs hatásuk. Azonban még ennél is fontosabb probléma, hogy nem csak az általános lakosság, de még az orvosi közösség körében sem kellően ismertek a vesebetegség kockázatai.

A dialízisre szoruló páciensek körének a csökkentésére vagy legalábbis hosszú távú stabilizálására csak két opció áll rendelkezésre: a krónikus vesebetegség korai felismerési arányának a javítása, valamint a veseátültetés további támogatása. ,,Hatalmas potenciált látunk a korai felismerés területén, különösen azért, mert megállíthatja vagy legalább lelassíthatja a betegség előrehaladását" - magyarázta Dr. Reusz György professzor.

Az újságírók egy-egy csoprtja

Ugyanakkor nem csak a veseelégtelenségek számának az emelkedése drasztikus, hanem a kimenetelek is: „Még ha számos csökkent veseműködéssel élő páciens hosszú ideig nem is érzi magát betegnek, az állapotuk  miatt számos egyéb egészségügyi  kockázattal kell számolniuk" - magyarázta Carmine Zoccali professzor, az ERA-EDTA elnöke. Rámutatott, hogy a csökkent veseműködés (alacsony GFR) miatti, életkorra standardizált átlagos halálozási arány 100 000-főből 21 fő. Különösen a krónikus vesebetegségből eredő szív- és érrendszeri halálozások száma hatalmas: 2013-ban világszerte 17,9 millió szív- és érrendszeri halálozás volt vesebetegségeknek tulajdonítható. „A vesebetegségben szenvedő emberek körében hihetetlenül magas a halálozási arány! Például az AIDS betegeknél 100 000 főnél „csupán" 1,9-nek az oka. Ha belegondolunk, látjuk, hogy az emberek a hírességekkel készített kampányok eredményeképpen a HIV-et elkezdték magas prioritású egészségügyi problémának tekinteni. Ugyanakkor a csökkent veseműködés miatt meghaló emberek száma 11-szer magasabb, mégis kevés aktív kampány zajlik a vesebeteg emberek segítéséért."

Az ERA-EDTA kinyilatkoztatott céljai között szerepel a vesebetegségre történő figyelemfelhívás, valamint a CKD megelőzési arányának a javítása. A szövetség azon dolgozik, hogy felhívja a lakosság és a politikai döntéshozók figyelmét a CKD problémájára. „Fontos, hogy a társadalom komolyabban vegye ezt a problémát, ami az egyéni egészséget és a gazdaságok egészségügyi rendszereit is érinti, valamint, hogy gyorsan történjenek megelőző intézkedések, hiszen amit jelenleg a CKD elterjedtsége kapcsán látunk, az lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa" - mondta Reusz professzor. „Sürgősen cselekedni kell!"

A sajtótájékoztató végén az újságírók dr. Ambrus Csaba orvos.igazgató és Gajdos Szilvia főnővér kalauzolásával meglátogatták a B. Braun 1. sz. Dialízis Központot, ahol alkalmuk volt a dializált betegekkel is beszélgetni.

Kocsán Éva - Vesevilág