Hollandia is az opt out rendszerben
Hollandiában elfogadták az új szervdonációs törvényt, ami már a feltételezett belegyezésen alapul.
2019-06-16
A szervdonációk opt in rendszerben (csak az lesz donor, aki életében ebbe beleegyezik) vagy opt out rendszerben (mindenki donor lehet, aki életében ez ellen nem tiltakozik) működnek. Az utóbbi eredményez több donor szervet.
Hága, Hollandia
Holland szenátorok új törvényt fogadtak el, amely szerint halála esetén mindenki potenciális szervadományozóvá válik, kivéve, ha úgy dönt, hogy ezt ellenzi, s kilép a rendszerből.
Az új rendszert a holland parlament alsó háza tavaly egy szavazattal, a felső háza idén szűk többséggel szavazta meg.
Az új törvény előadója, Pia Dijkstra törvényhozó elmondta, hogy az új rendszer szerint - amely hasonló Belgium és Spanyolország szervdonációs törvényeihez - minden 18 éven felüli személy, aki eddig még nem regisztrált donorként, kap egy levelet, amelyben megkérdezik, hogy szeretné-e, hogy halála estén szervadományozóvá váljon.
Azok, akik nem válaszolnak, automatikusan szervadományozóknak tekintendők, de bármikor módosíthatják státuszukat.
Egy beültetendő vese a műtőben
Kiegészítés a cikkhez
Bizonyos emberi szervek betegsége esetén csak a szervátültetés jelenti a megoldást, az életben maradást. Az egészséges szerveket többnyire halott donorokból távolítják el, de pl. vese, máj esetében élő személy is lehet a szervadományozó.
A visszaélések elkerülése érdekében a szervadományozást mindenhol törvényekben szabályozzák. Az alapelv mindenhol az, hogy az állampolgárnak szabad akaratából kell nyilatkozni, hogy szervadományozó szeretne válni vagy nem szeretne azzá válni. Erre két módszer alakult ki:
Az opt in (előzetes beleegyezés) rendszerében még életünkben nyilatkozunk arról, hogy halálunk esetén más emberek meggyógyítására felhasználhatják szerveinket. Ha ilyen nincs, nem leszünk donorok.
Az opt out (feltételezett beleegyezés) rendszerében automatikusan donorrá válunk, ha életétünkben nem tiltakoztunk ez ellen. Ha nincs ilyen tiltakozás, donorrá válhatunk.
Ha mindenki tájékozott a saját országa rendszeréről, a két rendszer ugyanazt a jogot biztosítja az állampolgárnak. Az opt in rendszerben a beleegyező nyilatkozatot nyilván akkor töltöm ki, ha tudom, miről van szó. Az opt out rendszerben ez a tudatosság gyengébb, mert donorrá válhatok akkor is, ha nem szeretném, de valami oknál fogva nem ismerem a rendszert.
A felmérésekből tudjuk, hogy az emberek többsége nem ellenzi, hogy halála után gyógyításra felhasználják szerveit. De többségük ezért nem tesz lépéseket, nem tölti ki az előzetes nyilatkozatokat, donor kártyákat. Az opt in rendszert alkalmazó országok sok pénzt és energiát fordítanak erre, kevés sikerrel, a szervdonáció lényegesen kevesebb, mint az opt out rendszerűekben. Ezért célszerűbb a Magyarországon is bevezetett opt out rendszer, de elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenki ismerje a rendszer lényegét, ahhoz fűződő jogait. Hollandiában ezt a mindenki számára megküldött levéllel biztosítják.
Ádám Aurél
VORSZ