Szomszédoljunk Szlovákiában
2017-06-08
A krónikus vesebetegeknek különösen figyelniük kell arra, hogy a nyaralást hová tervezik. Nem mehetnek hosszú útra, vagy keresniük kell úticéljuk közelében dialízis állomást. Ez utóbbi – köszönhetően a nemzetközi hálózatoknak – már nem gond.
Ám mégis sokan elvetik a kérdést, pedig nagyon kézenfekvő megoldás is van. Akár 2-3 napos kirándulásra is alkalmas, és rengeteg látnivalót kínál. Ez a szomszédos Szlovákia. Repülővel, vonattal, autóbusszal minden városa elérhető, de kirándulhatunk a Tátrába, élménytúrákat tehetünk a Szlovák paradicsomban, vagy a Betléri kastélyban, megcsodálhatjuk a csetneki gótikus templom különleges faliképeit, s a mártonházi aragonit barlang százezer éves csillogó alakzatait.
Szomszédoljunk Szlovákiában
Fedezze fel Pozsony és Kassa csodáit
A krónikus vesebetegeknek különösen figyelniük kell arra, hogy a nyaralást hová tervezik. Nem mehetnek hosszú útra, vagy keresniük kell úticéljuk közelében dialízis állomást. Ez utóbbi – köszönhetően a nemzetközi hálózatoknak – már nem gond. Ám mégis sokan elvetik a kérdést, pedig nagyon kézenfekvő megoldás is van. Akár 2-3 napos kirándulásra is alkalmas, és rengeteg látnivalót kínál. Ez a szomszédos Szlovákia. Repülővel, vonattal, autóbusszal minden városa elérhető, de kirándulhatunk a Tátrába, élménytúrákat tehetünk a Szlovák paradicsomban, vagy a Betléri kastélyban, megcsodálhatjuk a csetneki gótikus templom különleges faliképeit, s a mártonházi aragonit barlang százezer éves csillogó alakzatait.
De aki inkább a városokban szeret bóklászni, annak ezúttal Pozsonyt és Kassát ajánlom. Pozsony hamisítatlan közép-európai hangulatot árasztó város, igazi turistacsalogató. Itt aztán mindenki megtalálja a számítását, a kultúrára szomjazó a barokk kori műemléképületekben, a régiségeket kedvelők az érdekes múzeum, izgalmas galéria közt válogathatnak, de a nagyvárosi élményeket kereső turista is szórakozhat az élettel teli, nyüzsgő, színvonalas vendéglátóhelyekkel zsúfolt sétálóövezetben.
Az Óváros, középkori utcaszerkezetével és futurisztikus Új Hídról jövő többsávos autóútjával érdekes ötvözete a múlt és jövő képének. A magyar királyok koronázási temploma a gótikus eredetű Szent Márton-dóm csakúgy a múltba visz, mint a Fő téren álló Óvárosháza épülete, amely öt évszázad három építészeti stílusát vonultatja fel. A Prímás Palota az egyedülálló pozsonyi falikárpitok tárháza, a város legszebb klasszicista palotája. A tér közepén álló Roland-kút pedig a város népszerű találkahelye. Az Óvárosházától jobbra álló rokokó épület az Apponyi-palota, termeiben ma a Városi Múzeum kiállításai láthatók. A földszinten szőlészeti-borászati, az emeleten a barokktól a biedermeierig tartó korszakot felölelő bútorkiállítás kelleti magát.
Pozsony Óvárosának központi részén elhelyezkedő Fő tér (Hlavné námestie) a város társasági életének központja, több forgalmas sétálóutca is itt fut össze. A hangulatos sétateret barokk, klasszicista és szecessziós épületek övezik, teraszos vendéglátóhelyek sorjáznak az épületek aljában. Sorolni is sok a látnivalókat, ám az idei évre különleges csemegét kínál város – tudtuk meg Soňa Jelínkovától, a Szlovák turisztikai hivatal budapesti képviseletének vezetőjétől: |
A három napig tartó Pozsonyi koronázási ünnepségek alatt a város a középkor hangulatát ölti magára, királyok és királynők, nemesek, trubadúrok és nézők ezrei találkozhatnak egymással. A török veszély ideje alatt Pozsony (Bratislava) az akkori Magyarország (Uhorsko) fővárosa lett, és koronázási város címet vívott ki magának. A Szent Márton Székesegyház 1563 és 1830 között tíz magyar király, egy királynő és nyolc király feleségének koronázási színhelye volt. Pozsony ehhez a hagyományhoz tért vissza, és június végén harsány színdarabbal emlékszik vissza a koronázási eseményekre. Erre először 2003-ban, Maximilián magyar király koronázásának 440. évfordulója alkalmából került sor. A jelmezekbe öltözött színészek a koronázás pontos színhelyén teszik le a királyi esküt. Ezután, a harangok megzendülését követően lóháton, kísérettel, jelmezekbe öltözve indulnak az Óváros (Staré Mesto) utcáira. Az ünnep csúcsát az Arany sarkantyú renden belüli lovagbirkózás, a történelmi fegyverek használata és a népi mulatság alkotja.
Az ünnepség nem kerüli el a Mirbach-palotát és a Mihály-tornyot sem, mely az Óváros északi kapuját képezi. A Michalská veža az egyetlen fennmaradt középkori városkapu, melynek a kis középkori házak közé beszorított jellegzetes sziluettje a város egyik jelképe. A XIV. századi eredetű építmény számos építészeti átalakításon esett át, ma is látható barokk tornyát Mária Terézia idejében kapta. A tornyot két okból is érdemes felkeresni, egyrészt a több száz éves fegyverekből álló kiállítás, másrészt pedig a torony felső szintjéről feltáruló csodálatos kilátás miatt.
Nem kevésbé izgalmas úticél lehet Kassa sem. A minap tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy öt műemléket ajánlanak feltétlen megtekintésre: a Szent Erzsébet dómot, a Szent Mihály-kápolnát, az Állami Színházat, a Jakab-palotát és a Hóhér bástya és a Rodostó-ház együttesét. Vegyük sorra e látványosságokat. A város legnagyobb műemléke az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm, melynek helyén már a 13. században állt egy templom, ami leégett. Ezután fogtak hozzá az újjáépítéshez, de azt ismét tűz pusztította, ezért később többször is javították. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott Rákóczi hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja.
A Szent Mihály-kápolna a dómtól délre található, valaha temetőkápolna volt. Az 1330-as évek elejéről származó gótikus alkotás. 1902-ben Schulek Frigyes tervezte újjá. Oldalában 17 régi sírkő van. Belülről a kápolnát részben még mindig régi freskók díszítik. Eredetiek a csillagboltozat gyámkövei, a kőből faragott szentségház és a csúcsíves ülőfülkék is.
Az Állami Színház helyén Kassa első városháza állt 1756-ig, majd később a Domus Cafféria - vagyis kávéház, kerthelyiséggel együtt. Ezekhez építették 1788-1790-ben a színházépületet, azt a színházat, melyben 1833. február 15-én Katona József Bánk bán-jának ősbemutatóját tartották. Déryné, Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte itt a színjátszást, de Faragó Ödöntől kezdve Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai Nemzeti Színház, melynek mindmáig fennálló impozáns, barokk stílusú épületét Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály neves kassai építész építette 1897 és 1899 között. A második világháború óta a szlovák állami színház működteti itt drámai, opera- és balett-társulatát. A Jakab-palota neogótikus stílusban épült a Malom és a Štefánik utca sarkán áll. Az épületet 1899-ben építette Jakab Árpád építész, a téglagyár tulajdonosa, mint magán lakóházat. Érdekesség, hogy az építkezés során a Szent Erzsébet- dóm átépítése során kiselejtezett építőköveket is felhasználták. Korábban a palota a város csendes szegletében állt, a Malom-árok partján, idilli környezetben. 1945-ben bizonyos ideig itt volt az akkori csehszlovák köztársasági elnök Edvard Beneš székhelye.
A Hóhér-bástya és a Rodostói-ház Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban építették fel a fejedelem ebédlőházának mását, mely ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum népszerű kiállításaként mutatja be a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tárgyait – a rodostói kelet hangulatával fűszerezve. II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai úgy kerültek ide Törökországból, hogy Ferenc József császár engedélyével 1906- hazaszállíthatták, s Kassán, a Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. A Rodostói-ház mellett lévő félköríves Hóhér-bástya a középkori kassai városi erődrendszer legszebb példája és a legnagyobb bástya, amely a város egyik bejáratát védte. A Rodostói házból egy átjárón át jutunk a régi Kassa leghírhedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létrejött Miklós-börtönbe, melynek három szintjén a Kelet-Szlovákiai Múzeum helytörténeti, céhtörténeti kiállításai tekinthetők meg. A XVII. századtól egészen a XIX. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként az épület, és itt is lakott a mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen hírű hóhérjáról, Miklósról kapta.
A sok látnivaló mellett olyan érdekességeket is kínál Kassai Kerületi Idegenforgalmi Szervezet, mint a Krasznahorkai Várjátékok, a Zempléni Veterán Rallye, a Szobráncfürdőben rendezett Fuvarosok futama.
Rajta hát, útra fel, fedezzék fel Szlovákiát!
Dunay Csilla