Magyarországi egészségügy fogyasztói szemszögből

2017-11-01

Korábban beszámoltunk a Health Consumer Powerhouse kiadványában, az Euro Health Consumer Index-ben (EHCI) a 2016. évi értékelés egy szeletéről. Most ugyanebben a kiadványban a szervezet hazánkat is érintő rövid értékelését tesszük közzé.

Két grafikon az egyes európai országok fogyasztók általi értékeléséről. A baloldali ábra a korábbi cikkünkben bemutatott fogyasztói értékelésnek az egészségügyre fordított kiadásokkal korrigált értékeit mutatja. A jobboldali ábrán az egyes országok egészségügyre fordított kiadásainak egy főre számított értékei láthatók. Sajnos olyan grafikont nem találunk, amelyen Magyarország nem a sor végén kullogna.

A Health Consumer Powerhouse olyan non-profit, nem politikai szervezet, amely adományokból fedezi működését, melyek a függetlenség érdekében nem a gyógyszeripartól és nem a politika területéről származnak

 

 https://vorsz.hu/upload/files/194/ehci-2016-launch-presentation3-7394.jpg https://vorsz.hu/upload/files/194/ehci-2016-total.healthcare.spend.per.capita-7393.jpg

 

Értékelés: Magyarország és Lengyelország

Magyarország (30. hely 575 ponttal) és Lengyelország (31. hely 564 ponttal) az a két ország, amelyek az elmúlt években nem voltak sikeresek az értékelésekben, annak ellenére, hogy jó és bőséges orvosi oktatással és régóta, hagyományosan a szolidaritási elven finanszírozott közegészségügyi ellátással rendelkeznek.

Ennek okai nem nyilvánvalók. Mindazonáltal közös vonások találhatók mindkét országban: A menedzseri gyakorlatban közismert, hogy ha a felső vezetés nem a legjobb termék vagy szolgáltatás előállítására, hanem valami másra kezd fókuszálni, akkor a termékek, szolgáltatások minősége csökken. A más valami egy társaságnál lehet az üzleti szórakozás, mint például a "szexi" vállalati beszerzés, ahol a társasági repülőt használják vadászati utakra flancoló emberekkel, vagy bármi más.

Az utóbbi években Magyarország és Lengyelország kormányai láthatóan más dolgokra összpontosítottak, nem az ország optimális működésére. Magyarországon olyan dolgokra, mint például 1200 menekült nem megtartása, ami egyébként egy bagatell szám. Lengyelországban a szabad sajtó megölése és az abortusz betiltása minden körülmények között.

Az EHCI elindulása óta a Lengyelországban (és más közép-kelet-európai országokban) az alapvető reformról folytatott politikai viták még mindig nagyon keveset hoztak. Magyarországon a Közép-Kelet Európában alapított egyik legrégebbi köz finanszírozású egészségügyi rendszert nem sikerül átalakítani a régi Semashko-stílusú (szovjet típusú) mentalitásból a betegközpontú egészségügyi ellátás modern világába.

Mindkét ország lakossága és orvosi szakmája jobbat érdemelne.